Vendégkönyv
Szeretettel várom a bejegyzéseket a vendégkönyvbe :)
Köszönjük üzenetét!
A hozzászólás engedélyezés után megjelenik.
Erika - 2011-11-10 12:02
A következő történetet egy 18 éves lány írta… Az első rész tavaly íródott, a vége már idén. Erikával 2 éve kezdtük a kezeléseket, fiatal korához képest, elég komoly sokízületi gyulladása volt. Ő volt az első ilyen kis betegem, és én is kíváncsian vártam a kúra, a kezelések eredményeit. Legnagyobb örömömre, nem kellett sokat várni. Az elején szomorú, szívszorító a történet, de érdemes végig olvasni, mert a vége úgy gondolom, magáért beszél.
********************************
2010. szeptember 29.
Másfél éves koromban kezdődött az ízületi betegségem, egy felső légúti megbetegedés során alakult ki. Először a ceglédi Toldy kórházba vittek, majd a Heim Pál Gyermekklinikán vizsgáltak meg, ahol még nem kaptam szteroidokat. Végül az ORFI-ba kerülésem előtt megnövekedtek gyulladásos panaszaim. Begyulladtak ízületeim, melyeket már alig tudtam mozgatni a nagyfokú fájdalmak miatt... Az ORFI-ban szteroidokat szedettek velem: Medrolt, ill. Prednisolont.... Ezeket 1994-2002-ig szedtem nagy dózisban. 1999-ben feküdtem be újra a kórházba, ahol egyre nagyobb aktivitást diagnosztizáltak. A térdemben a folyadékgyülem, a nyakamban a fájdalmak, az ujjaimban a karomállás csak fokozódott, ill. sokízületi gyulladás révén minden ízületi pontomban a sajgó gyötrelem, bemerevedése testemnek, és a kínok kínja, amit ezalatt át kellett, hogy éljek...
A kórházba 1-2 év kihagyással mindig bekerültem, és szedtem a májenzimeimet emelő hormontartalmú mérgeket....Ezeknek minden mellékhatását elszenvedtem, égett az arcom, szinte tüzelt olyan piros lett tőle. Az ízületeim sokszor ugyanúgy sajogtak, étvágyam nem igazán volt a hányinger miatt. A gyógyszerek viszont felfújtak, és eltorzították mindenemet... Ez így ment egészen 2002-ig, amikor édesanyám elkezdte csökkenteni a nagy adagokat kis adagra, majd sikerült elhagynunk a legerősebb szereket. Most Methotrexátot szedek kis dózisban. Sok segítő kéz nyúlt felénk, de nem járt sikerrel egyik sem. Nem vált be a homeopátia, a masszázsok, és a drága Bioptron készülékek sem.
2007-2008-ban a változó iskolai körülmények, magam elhanyagolása még több szenvedést hozott. Olyannyira, hogy még a zebrán közlekedés sem volt könnyű. Alig tudtam járni, a sofőrök türelmetlenek lévén csak azt vették figyelembe, hogy egy fiatal lány vagyok, azt sajnos már nem, hogy beteg... Ekkor a mátraderecskei gyógygázfürdő hozott annyi javulást, hogy a térdeimet nem kellett lecsapolni folyton, mint azelőtt.
Benjamin Franklin bölcsen ekképpen szólt:
,,Mindenki szeretne hosszú életet, de senki nem szeretne megöregedni."
Ma már ezen csak nevetek. 2010 tavaszán nem csak a természet újult meg, hanem én magam is. Egyik kedves ismerősömmel kerestük fel Tósa Tímeát, aki először a biorezonancia elvén működő SCIO gép segítségével sejtjeim mélységéig hatolva felmérte egészségi állapotomat, ami igen-igen megviselt volt a sok gyógyszer után. A gép sejtszinten 54 évesnek nézett, a 17 helyett.
Mivel az orvosok mindig csak a gyulladást, a tünetet kezelték, mi megpróbáltuk az okokat megkeresni. Találtunk is sok érdekességet: oltóanyag, nehézfém, különböző baktériumok, gombák a szervezetemben és ízületeimben. Elkezdtük kitisztítani a betegségem kiváltó okait a biorezonancia segítségével, és különböző gyógynövényekkel, amelyeket Timi a szervezetemre tesztelve választott ki… mint pl. feketedió kivonat, kókuszvíz, Msm-gél és kapszula, és a bélrendszeremnek folyamatos probiotikum kúra, mert a gyógyszerek teljesen tönkre tették a bélflórát, a felszívódást. Megbeszéltük, hogyan táplálkozzak, hogy mennyire fontos a sok folyadék a szervezetemnek, mert a méreganyagoknak ki kell ürülnie…
A sejtjeim nagyon jól reagáltak a kúrára, 3-4 hét Tímeával való megismerkedésem után pozitív irányba lendült életem. Főorvosom szerint stagnál betegségem, ami azt jelentheti, ha elég kitartó vagyok, ennél biztosan nem lesz rosszabb, sőt bízok a javulásban. A betegség megtanított bízni, hinni, kaptam tőle egy nagy élettapasztalatot. Kialakult bennem egyfajta optimista hozzáállás. Joviális természetű ember lett belőlem, aki néha talán többet kibír, mint kortársai. Mindig úgy véltem, hogy a megöregedést ezek után már nem nehéz elképzelni.
Persze szükséges a napi tornázás, az egészséges életmód a megfelelő életszínvonal tartásához. Ez Tímea nélkül nem sikerült volna, ő adta meg nekem a kezdő lökést, elindított engem a jó út felé, és fogja kezem ezen az úton! Tímeának sokat köszönhetek. Hálás vagyok neki önzetlen angyali segítségéért, hiszen több vágyam is valóra vált. Köztük az is, hogy a korosztályomhoz illően én is önfeledten szórakozhassak. Tulajdonképpen a másik az volt, hogy a lépéseimet fájdalommentesen élvezhessem. Nem csak ez vált valóra, hanem a magassarkú cipőben való kényelmes tipegés is.
“Elégedettség. Senki se gondolná, de az elégedettség egyenlő a boldogsággal. Aki elégedett, az boldog is. Mit jelent elégedettnek lenni? Azt jelenti, hogy elég az, ami van, és amim van. Nem akarok többet az élettől, csak annyit, amennyit éppen ad vagy netalán elvesz. Az elégedettség hálát is jelent. Aki nem elégedett, az hálás sem tud lenni.” (Miroslaw Putnek)
2011. október 12.
Most itt fekszek a napon, kezemben a naplómmal és egy piros színű tollal, mely nem így állt a kezemben évekkel ezelőtt. A betűk egyenletesen mozognak, a tinta akadály nélkül folyik a papírra. Ez a mondat hűen tükrözi a mostani életminőségemet. Az ízületeim akadálymentesen mozognak, az életem maga a harmónia. Régen inkább ezzel a hasonlattal éltem volna: ,, Úgy vánszorog az életem, mint amikor a tollban, amivel írsz, kifogyóban van a tinta.
"Ilyen tollal még az írás is akadozik. Most már én is új tollal írom – s tiszta lappal kezdtem az életem. Amikor Timi segítő kezei hajoltak a vállaimra, az egész életem szempillantások alatt megváltozott. Először annyi volt a probléma és a fájdalom az életemben, melyet az évek során felhalmozódó méreganyagok, gyógyszerek okoztak, hogy mindenki csodálattal figyelte Tímeát, aki minden erejét bevetve próbált rajtam segíteni.
Sok erőfeszítést tettünk meg együtt, míg rátaláltam a lét naposabb oldalára. Az ujjaimat a fájdalom miatt mozdítani alig tudtam. Teljesen elkeseredtem, amikor minden hónapban meg kellett látogatnom a kórházat, mert a térdeimben iszonyú sok ízületi folyadék halmozódott fel. Nem voltam képes behajlítani a térdeimet, annyira nyomta a folyadék. Nagymamám többször figyelmeztetett, ha elhagyom magam, még a lábaimat is elveszíthetem. Ha nem állt volna mellettem a családom és Timike... talán feladtam volna a harcot.
A természet energiája a legcsodálatosabb és legerősebb energia a Földön, valójában Timi ezzel gyógyít. A gyógyulási folyamat maga a csoda. Timike ért a sejtjeim nyelvén, ha a sejtjeim tudnának beszélni csak Ő tudna velük kommunikálni. Ezt a kórházi leleteim bizonyítják, hiszen semmire nem reagált még ilyen pozitívan a szervezetem. Nagyon hálás vagyok ezért a csodáért Timikének, amit tőle kaptam. Áldom a perceket, amikor megismerkedtem vele. Távol vagyunk egymástól, de fogja a kezem ezen az úton. Még ha nincs is már mellettem annyiszor, mint eleinte, soha de soha nem fogja elengedni a kezeimet.
Büszkén mesélek a gyógyítóról, aki az életem pozitív szakaszának meghatározó részévé vált. Már nem is gondolok az autoimmun betegség romboló erőire, csak a gyógyerő gondolata lebeg előttem.
Egy angyal, aki a távolból vigyázza lépteimet, s a közelségével gyógyít.
KÖSZÖNÖM Timi :)
********************************
Erika megható szavai után nehéz még valamit is hozzátennem a történethez. Egy életvidám, gyönyörű lány, aki az élettől nagy feladatot kapott. Talán éppen a betegségén keresztül fog tudni segíteni sok más sorstársának, akik még a fájdalomtól nem tudnak mosolyogni. Tisztelem a kitartásáért, és az erőért, ami benne van. Már többször sikerült könnyeket csalnia a szemembe, mikor ilyen üzeneteket kapok tőle:
„Szia Timi! Nagyon jól ébredtem ma, semmi fájdalom, jó a közérzetem. Csütörtökön a doki fogadkozott a természetes gyógymód ellen, de annyira megértett furcsa mód, hogy nem erőltette a biológiai terápiát. Sőt meg is dicsért, hogy fitten vannak tartva az ízületeim, jól tartom az állapotomat. Úgy megörültem, mert ennyire még nem volt megelégedve…”
„Ma kaptam meg a vérképemet és alacsony 1,6-os a reumafaktor értékem, decemberben 16-os volt. A süllyedés 10, decemberben 18 volt. Nagyon örülök, hogy így elkezdtem javulni! Köszönök mindent!”
„Képzeld voltam shoppingolni Tesómmal a hétvégén, és magas sarkú cipőben, fájdalom nélkül bírtam egész nap! Köszönöm!”
Nagyon szívesen Erika! Szívből örülök, hogy megismertelek, és tudtam segíteni, fogom a kezed, amíg teljesen meg nem gyógyulsz!
Kívánunk Mindenkinek szép vidám napokat, jó egészséget, és hogy tudjanak olyan jókat nevetni, mint mi szoktunk együtt…
Remélem, sok embernek tudunk segíteni így együtt, akik hasonló problémával küzdenek!
Frici - 2011-10-06 11:40
Amikor már csak az injekció segít……
Timi rendelésén először 2011 februárjában jártam. Szkeptikus ember vagyok, szeretem látni az elmondott-leírt dolgok bizonyítottját. Már akkor gyanús volt nekem, hogy Timi mindig friss, feldobott, miközben én a tél végi tavaszi fáradtság nyomasztó hatásával küzdöttem. Az ő javaslatára kértem a kivizsgálást, melyet- a számomra- „kütyüs” gépezetével végzett, amit én vizslatva, gyanakvóan fürkésztem. Nos, jött is a meglepetés… Akkor ott olyan dolgokat tudtam meg szervezetem állapotáról, ami számomra is meglepő volt. Írt nekem egy kis esszét, aminek nagy részét kénytelen voltam betartani, már csak kíváncsiságból is. Jött is az eredmény már a tavasszal, észrevehetően könnyedebben tudtam átvészelni a dolgos hétköznapokat.
De az igazi érdekesség csak ezután jött…
2011 júniusában- a nagyobb igénybevétel miatt-, a könyökömön kiújult egy visszatérő ízületi fájdalom. Felhívtam Timit, hogy mit javasol, ő a telefonban felállította a diagnózist: teniszkönyök. Utánanéztem irodalomban, ismerősöknél, és tényleg lett egy igazi közhely klasszikusom teniszkönyök formájában. Kezdődött is a fejemben a kálvária, mivel neves doktorok azt állítják soha nem múlik, csak műtét útján. Már pedig, ha valaki Tósa Timi páciense lesz az tudja, hogy amíg lehet szikét-injekciót kerüljük. Javasolta látogassam meg valami elektromos mágneses űreszköz általi kezelésre. Persze racionális gondolkodásommal ezt a dolgot hitetlenkedve elodáztam. Amíg egy szép reggelen arra az érzésre nem ébredtem, mintha kést szurkálnának a karomba.
Egy szó mint száz begyulladt a könyököm, a csonthártya gyulladás egyre nagyobb méreteket öltött. Akinek már volt hasonló az tudja, hogy a kar óráról-órára egyre begörcsöl, minden mozdulat hasogat. Számomra hiteles masszőr, aki több évtizeden keresztül dolgozott az egészségügyben, a következőt mondta: Frigyes ezen már csak a szteroid injekció segíthet. Utolsó mentsvárként hívtam Timit, hogy mondja meg őszintén, ezen ő még tud-e segíteni. Ő pedig a maga egyszerűségével mondta: Persze! Úgyhogy autóban félkezes vezetés után már vezette is belém az áramot, amikor már a vizes könyököm tüzesen izzott. Nem is kell mondanom, hogy már az első kezelés után két kezes vezető voltam, és 1-2 hónapos kezelés után megfelelő étrendkiegészítő használatával elmondhatom, mára tünetmentes a karom.
Racionális, szkeptikus sorstársaim fenti írásom alapján a következő konzekvenciát vonom le számotokra:
Továbbra se higgyetek mindenféle mendemondának, de a megfelelő körültekintés után néha így döntsetek: egy próbát megér….
Frici
********************************
Kedves Érdeklődő!
Ehhez a kis történethez minimális lábjegyzetet írok, hogy mindenki értse mi is történt itt. Először biorezonanciás állapotfelmérést csináltunk Fricinek, ahol kiderült, miért fáradt, miért van magas vérnyomása, és még sok érdekes és értékes információ, amit kicsit meg kellett, hogy emésszen, de utána betartotta a megbeszélteket és érezte is a pozitív hatását.
A teniszkönyök ettől független történés volt, ahol az elektro-mágneses akupunktúra alkalmazásával értük el azt, hogy pár kezelés után már egyáltalán nem fáj a könyöke,
tudja mozgatni a karját ugyanúgy, mint előtte. Itt megszüntettem a meridián blokkokat, a megfelelő akupunktúrás pontok alkalmazásával kezeltük azt a területet, lehúztuk a gyulladást. Belsőleg használtunk pár vitamint, gyógynövényt, amelyek támogatták a terápia hatását.
Örülök, hogy újra fájdalom nélkül tudsz dolgozni és sportolni! Csak így tovább! :)
Timi
Orsolya - 2011-10-04 08:32
Aki már féltette a gyermekét, tudja, hogy az ember mindent megmozgat, mindenhova elmegy, csak segítséget találjon.... Ez történt velem is.
6 éves Szonja kislányomon 2010 őszén egyik napról, sőt szinte egyik óráról a másikra nagyon érdekes, ijesztő tünetek jelentek meg. Kimentek az oviban az udvarra, ahogy mindig, neki pedig pár perc után tiszta folt és hólyag lett az aca, keze, később a combja is. Mikor bementek a melegre lassan eltűntek a foltok. Másnap ugyanez történt, így a tapasztalt óvónőkben megszületett a diagnózis: hidegallergia. Én akkor találkoztam ezzel először, még az éjjel elovastam 20 honlapot-blogot, 200 fórumbejegyzést és teljesen elkeseredtem, mert azok szerint ez totál kezelhetetlen dolog, meg kell tanulni vele együtt élni és kész... felnőtt emberek írták, hogy hidegben nem mennek utcára, nem fürdenek nyáron folyóvízben stb... én ezt NEM akartam a gyermekemnek!
Másnap délelőtt játszótérre mentünk, ahol pár perc után én is megtapasztalhattam, milyen borzasztóan néz ki, és negyed óra múlva a mindig életvidám gyerekem azt kérte, hogy inkább menjünk haza, mert ez így szenvedés... nekem is az volt... Délután elvittem gyerekorvoshoz és fül-orr-gégészhez is, mert picit köhögött. A gyerekorvosunkat helyettesítő orvos nem tudott mit mondani, tippelte, hogy valami kiütés és nátha egyszerre, de inkább ne adjak neki semmilyen gyógyszert, hátha allergia. A fül-orr-gégész ismerősünk, egy nagyhírű kórház főorvosa, is csak széttárta a karját, mondván, nem érti, picit náthás ugyan a gyerek, de ilyen kísérő tüneteket ő még nem látott. Annyit tudott tenni, hogy levett torokváladékot és elküldte a laborba, hátha kiderül valami. Mikor egy hét múlva beszéltünk, mondta, hogy negatív az eredmény, de reméli, mentem máshova is, mert látta a gyereket és nagyon nincs rendben...
Hát én hála Istennek mentem máshová is. Azonnal eszembe jutott Timi és az ő csodamasinája, ami már rajtam is dolgozott néhány órát (de ez egy másik történet) és kértem, nézze meg Szonját. Az elemzés gyors volt és egyértelmű - tejallergia, ami eddig nem okozott egyértelmű jeleket (bár ma már tudjuk, hogy voltak), ami egy kis megfázással együtt annyira megterhelte a kis szervezetét, hogy a hideg ellen már nem volt ereje védekezni. És ami a számomra ebben az esetben is a legmegnyugtatóbb - rögtön adta a megoldást is, na nem azt, hogy kenjük vastagon szteroidos krémmel és jó, hanem, hogy hagyjuk el egy időre a tej minden formáját, tisztítsuk a szervezetét grapefruitmag-kivonattal és szedjen laktózos probiotikumot, hogy helyre álljon a bélflórája. Nem mondom, hogy könnyű egyik percről a másikra elkerülni minden tejszármazékot, de nem volt kérdés, hogy megpróbáljuk-e. Heti 1x csinált neki Timi biorezonanciás kezelést is, ahol a tisztítás mellett helyre állítottuk a szervezet egyensúlyát minden szinten.
És megtörtént a "csoda"! Két azaz kettő nap múlva délben az óvónők ragyogó arccal fogadtak, és kérdezték, mivel kentem Szonját, mert ma egy hólyag sem jött elő!! Nagyon örültünk és azóta is nagyon hálás vagyok Timinek és az ő csodamasinájának ezért a fantasztikus segítségért! Kb. egy hónap szigorú diétát tartottunk egyébként, azóta pedig csak igyekszünk odafigyelni az egyensúlyra. Én pedig azóta is próbálok minden valamilyen betegséggel küzdő ismerőst hozzá irányítani, hogy ők is átélhessék azt, amit mi és ne csak a kilátástalansággal találkozzanak egy-egy komolyabb kór kapcsán, hanem a sikerrel, a (talán nagy szó) újjászületéssel is és talán innen tudjanak elég erőt meríteni ahhoz, hogy változtassanak az életükön! Köszönjük Timi!
O.Orsolya és Családja
Rita - 2011-09-20 10:08
Timit régóta ismerem és mindig csodálattal néztem, ahogy segít az embereknek. Bevallom, hogy nem hittem a természetes gyógymódban, ha bármi bajom volt, akkor én mindig az orvosokhoz fordultam.
Történetem évekre nyúlik vissza.
25 évesen kiderült, hogy pajzsmirigy betegségben szenvedek, hosszú gyógyszeres kezelés után 27 évesen megműtöttek. Persze közben kiderült, hogy nőgyógyászati problémáim is vannak PCOS szindrómában szenvedek, így a gyermekáldás távolinak kezdett tűnni, pedig a férjemmel már nagyon szerettünk volna egy kisbabát. Újabb gyógyszeres kezelések jöttek.
Közben az életem úgy alakult, hogy elváltam és nem igazán foglalkoztam azzal, hogy babát szeretnék, így az egészségemre se figyeltem oda. Így telt el kb. 7-8 év az életemben, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrésre eljártam, de mást nem tettem meg az egészségem érdekében.
Közben újra szerelmes lettem és a párommal egy idő után elkezdtük tervezni a gyermekáldást, hisz már igencsak benne voltam a korban, akkor 33 éves is elmúltam
Aztán eljött 2010 év eleje. Két héten át minden éjjel, olyan alhasi fájdalmaim voltak, mintha minden percben megszülnék. Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, nem gondoltam volna, hogy nagy a baj. Párom édesanyja jóvoltából, elmentem egy hasi ultrahangra, ahol kiderült, hogy a bal oldali petefészkemen egy 7x7cm csokiciszta található és azonnali műtétet javasolnak. Kiderült, hogy endometriózisban szenvedek. Édesanyám eközben folyamatosan nyaggatott, h menjek el a Timihez, - mivel ezen időszakban Timivel megszakadt a kapcsolatunk - hogy próbáljam ki a biorezonanciás kezelést, vesztenivalóm nincs. Sajnos mivel elég szpektikus voltam a természetes gyógymód ellen, nem kerestem fel Timit, ma már tudom hiba volt!!!! Mert ha rögtön az elején felkeresem, akkor talán a műtétet is megúszhattam volna. Megműtöttek és eltávolították a teljes bal oldali petefészkemet. Majd közölték, hogy természetes úton nem lehet gyermekem. Kicsit depressziós lettem. Eltelt egy év és az idei kontroll vizsgálaton megjelent az endometriózis gyanúja a jobb oldali petefészkemen is.
Ekkor döntöttem úgy, hogy felkeresem Timit, hisz vesztenivalóm nem volt már! Tudtam, hogy változtatnom kell és a cél, hogy újra egészséges legyek!
Mikor először elmentem az állapotfelmérésre, megdöbbentő volt. Nem volt olyan értékem, ami a normál tartományban lett volna, és fura mert nem keserített el, mert tudtam, hogy jó helyen és jó kezekben vagyok és leszek én még egészséges.
Jelen pillanatban 2 hónapos kezelésen vagyok túl, és elmondhatom, hogy egyre jobbak az értékeim és én is egyre jobban vagyok! Sőt , tudom, hogy természetes úton is képes leszek teherbe esni!!!!
Folyt köv.
Beáta - 2011-09-19 16:11
5 éves korom óta sportolok, és 22 évig voltam élsportoló, ami bizony igencsak igénybe vette a szervezetemet, ízületeimet. Pályafutásom elején még magam kellett, hogy megtapasztaljam teljesítőképességem határait, az élsportban aztán ebben szakemberektől kaptam segítséget. Ezzel együtt sokszor kimerültem, és az állandó terhelés elég sok sportsérüléssel is járt. Számtalan gyógyszert, táplálék kiegészítőt szedtem, de csak ideig-óráig segített, ha egyáltalán segített valamelyik.
Timivel és az ő számomra furcsa gépezetével munkám révén találkoztam. Egyre többet beszélgettünk és - bár igen szkeptikusan viszonyultam a biorezonanciás állapotfelméréshez-kiderült, hogy azonos dolgok érdekelnek minket, így hamar egy hullámhosszra kerültünk. Éreztem, hogy annyi mesterséges táp- és gyógyszer után csak és kizárólag természetes módszerekkel akarok foglalkozni, így elfogadva Timi tanácsát elmentem egy állapotfelmérésre, amit kezelések követtek.
Azóta teljesen megváltozott a közérzetem, mintha kicseréltek volna! Mindenre van energiám, az emésztési zavaraim teljesen rendbe jöttek. Mivel a mai napig a sport területén tevékenykedem, azóta már számtalan kliensemet, tanítványomat küldtem Timi segítő szárnyai alá, ahonnan mindenki mosollyal az arcán lép az egészséges, harmonikus élet mezejére!
Ezúton köszönöm, hogy saját és családom egészségének őrzője lettél!!
Storczer Beáta
16-szoros magyar válogatott, olimpiai 5. helyezett tornász.
Tamás - 2011-09-07 16:28
Tímeával több hónapja óta dolgozunk együtt. A célom az volt, hogy elhagyjam a magas vérnyomásra (a gyógyszer előtt 160/110) több, mint 10 éve szedett gyógyszeremet, amivel 140/90 körül tartottam a nyomást. A gyógyszert minden nap kellett szednem és éreztem, hogy ez egy olyan pont az életemben, amit nagyon szeretnék elhagyni. A dohányozást már több, mint 8 éve abbahagytam. Néha-néha kávéztam, de ez nem volt jelentős. A bulik persze hétvégén megvoltak és ezen változtatni nem szándékoztam.
Igen sokféle kezelési módot kipróbáltam már életemben, de egyik sem mozgatta meg a vérnyomásom. Amikor a biorezonanciás módszert elkezdtük, nem volt eredménye, bár picit jobban éreztem magam. Ezek után vérnyomás csökkentő porokat és kapszulákat próbáltunk ki, ezek kicsit bemozgatták a vérnyomásom, ám de nem csökkentették tartósan. Ezek után Timi tanácsára belekezdtem egy hosszú távú tisztítókúrába, ami – bár költséges volt – meghozta az első eredményeket.
Igazán energikus lettem és kezdtem roppant jól érezni magam. Ez a kúra elkezdte kivezetni a testemből az egész eddigi életemben a sejtekben lerakódott nehézfémeket és egyéb mérgeket. Mentálisan is nagyon jó állapotba kerültem és éreztem, hogy ez lesz az utolsó levél, amit kiváltok a gyógyszertárban. Agykontrolloztam és sokat meditáltam is a jobb eredmény eléréséért. Vártam, hogy elfogyjon a gyógyszerem…
Úgy időzítettem, hogy hétvégére essen ez az időpont és a gyermekeimmel és párommal lementünk a Balatonra, ahol nagyon jól kikapcsolódtunk, a vérnyomásomra szinte nem is gondoltam. Ezek után párszor – amikor éreztem, hogy elkezdene emelkedni – mudráztam és relaxáltam. Ezzel a módszerrel teljesen leálltam a gyógyszerről és 2011.július 27 óta nem is szedtem. A vérnyomásom még jobb is, mint a gyógyszerrel volt. A cél most a 130/80-on tartás. És működik.
Csak ajánlani tudom a nálam bevált módszert.

